Kérjük, forgassa el az eszközt
vagy váltson teljes képernyőre böngészőjében,
majd frissítse az oldalt!

Alapítványi hírek

A Szerves Műveltség Alapítvány hírei

Alapító okirat letöltése

Kárpátalja és Csángóföld összeért!

Az Alapítvány 100 000 Ft-os támogatásával jött létre Kárpátalján, a Moldvai Csángók Napja elnevezésű rendezvény.
Köszönjük mindenkinek aki támogatta ezt a kezdeményezést!

Április 23-án a Nemzetstratégiai Kutatóintézet közreműködésével első alkalommal került megrendezésre a határon túli magyar kultúra napja, amely a moldvai csángó-magyar kultúra bemutatásának jegyében telt. A rendezvényen részt vett az esemény ötletadója, dr. Nyisztor Tinka néprajzkutató, a csángó magyarság szakértője, akit moldvai hagyományőrző asszonyok, leányok és egy legény kísért el Kárpátaljára. A csángó napra a beregszászi római katolikus templom udvarán került sor. A rendezvény megszervezésében a Nemzetstratégiai Kutatóintézet mellett a Beregvidéki Falusi Tu­riz­mus Szövetség és a Be­reg–Ugocsai Római Katolikus Esperesi Kerület, a beregszászi római katolikus egyházközség is segédkezett.

A rendezvényt megnyitó liturgia után csíkszeredai fotóművészek csángókról készült képeinek kiállítása következett. A képek történetéről dr. Nyisztor Tinka beszélt. A fotók 2007-ben, Pusztinában készültek, és a helyiek életének mozzanatait örökítették meg. A résztvevők láthatták többek között a kosárfonás egy pillanatát, vagy éppen egy hagyományokhoz hű, nyitott koporsós temetés momentumát. A kiállítás után dr. Nyisztor Tinka mutatta be könyveit. A Hétköznapok és ünnepnapok. A moldovai magyarok táplálkozásának etnográfiája című könyve a moldvai csángóság étkezési szokásait, hagyományait mutatja be nagy részletességgel. A Magyarul imádkoznak. Szent István gyermekei a templomban című kötete pedig azokat az énekeket, dicsőítéseket gyűjti össze, amelyeket a Moldvában élő csángó magyarság énekel különböző alkalmakkor.

A rendezvény hivatalos megnyitóján elsőként Molnár János római katolikus esperes plébános, majd Gyurin Miklós beregszászi magyar konzul köszöntötte a résztvevőket. „A magyar nemzet földrajzi határai addig tartanak, ameddig a kultúrája ér. Ahol magyarul beszélnek, magyarul énekelnek, szavalnak, a gyermekeket magyar nyelvre tanítják, a magyar kultúrát éltetik” – vélekedett Gyurin Miklós, majd hozzátette, hogy az ilyen jellegű események azért jelentősek, mert így mind a kárpátaljai, mind pedig a csángó magyarok egymáshoz kötődésük révén megerősíthetik magyar nemzeti identitásukat. Az ilyen rendezvények, ahol a határon túl élő magyarok találkozhatnak egymással, a „nemzeti összetartozás legjobb példái” – fogalmazott a konzul. Dr. Bali János, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója beszédében elmondta, hogy a kutatóintézet első számú feladata a magyar nemzet integrációja; célja, hogy a nemzeti összetartozás minden magyar hétköznapjainak részévé váljon, és hogy a határon túli magyar közösségek problémáira a lehető leghatékonyabb gyógyírt megtalálják. „Összefüggő Kárpát-medencei rendszereket akarunk építeni, az élet valamennyi területén (gazdaság, oktatás, kultúra, egészségügy)” – fogalmazott dr. Bali János. Mint az igazgató elmondta, a csángó magyarság archaikus hagyományai, kultúrája és az ezeket részletesen feltérképező kutatók segítségével a magyarság visszautazhat az időben, történelmi képet kapva nemzetéről: „A csángó magyarság olyan sok archaizmust őrzött meg mindmáig, mint egyik nemzeti közösségünk sem” – mutatott rá az igazgató. Az igazgató hangsúlyozta: bár sokan állítják azt, hogy a globalizáció következtében a hagyományos, nemzeti, a szülőföldhöz való kötődés elhalványul, ennek – mint fogalmazott – nem így kell lennie. Az elmúlt időszakok gazdasági és politikai történései sok magyart elszakítottak nemzetétől, ezért az elsődleges nemzetstratégiai célok között ott szerepel a magyarság lelki megújítása is, a vallási közösségek újraalkotása, ami ismét nemzetszeretővé teszi a magyarság azon tagjait, akik eltávolodtak már attól. Ennek az eléréséhez pedig nagyszerű példa a moldvai csángók vallási kötődése, amely nem választható el a római katolikus közösségtől. A megnyitó után a résztvevőknek Heit Lóránt érmelléki borász tartott borkóstolót, valamint a látogatók megízlelhették a jellegzetes csángó ételeket, például a tőtikét, vagy más néven a csángó galuskát, amely lényegében a töltött káposztának egy fűszerekben és húsadalékban a vidékünkön megszokottól eltérő változata.

A gasztronómiai bemutató és borkóstoló után táncház következett a moldvai hagyományőrzők közreműködésével. A csángó-magyar nap megszervezésével kapcsolatban dr. Nyisztor Tinka néprajzkutató elmondta, hogy kezdetben csak egy hosszabb előadást terveztek, de a számos egyeztetést követően eldöntötték, hogy egy teljes napot szentelnek a moldvai csángóság bemutatásának. A rendezvényen a néprajzkutató rövid előadást tartott a moldvai csángóság életéről. Ennek a legutóbbi népszámlálás szerint 64 ezres romániai magyar közösségnek a problémái részben megegyeznek a kárpátaljai magyarság problémáival, bár az oktatás aspektusából kicsit nehezebb helyzetbe kerültek, mivel Moldva tartományban a magyar csángó közösségnek nincs magyar iskolája, valamint nincsenek magyar ajkú papjaik sem. A helyzet azonban nem reménytelen, hiszen az élő nemzeti kapcsolatok, illetve a magyar nyelv oktatása az iskolákon kívül némileg segít a magyarság megmaradásában. Súlyos problémaként jelölte meg a néprajzkutató a fiatalok migrációját. Jelenleg a moldvai magyar ifjúság tömegesen hagyja el szülőföldjét, csak az öregek maradnak otthon. Ha ez a tendencia folytatódik, előfordulhat, hogy egy-két emberöltő elteltével elfogy a moldvai csángó közösség. Jakab Annamária, a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség programszervezője a rendezvénnyel kapcsolatban elmondta: különösen fontos, hogy a kárpátaljai magyarok megismerjék a moldvai csángókat, hiszen ez az a magyar népcsoport, amelyről a legkevesebb és sokszor téves ismerettel rendelkezünk. Hozzátette, hogy a jelenlegi tervek szerint minden évben egy másik magyar népcsoportot mutatnának be egy egynapos rendezvény keretében. Jakab Annamária elmondta, arra is lehet esély, hogy a kárpátaljai mintára több helyen is létrejöjjön ilyen, a magyar nemzetrészeket bemutató rendezvénysorozat. A rendezvény szentmisével zárult. (karpataljalap.net)