Kérjük, forgassa el az eszközt
vagy váltson teljes képernyőre böngészőjében,
majd frissítse az oldalt!

Hírek

Magyar hagyomány hírei

Folklór klub a Martin György médiatárban

A kéthetente csütörtökönként 19:00 órakor kezdődő, egyórás vetítésekre meghívjuk a filmhez kötődő alkotókat, szakértőket, egyúttal bemutatjuk a Martin György Médiatárban található, a témához kapcsolódó szakirodalmat, kiadványokat.

 

2019/2020

2019. szeptember 19.

Fejezetek a magyar néprajzi filmezés történetéből

Bevezető előadás: Sztanó Hédi filmrendező

A filmben szereplő felvételek, melyek még táncos és néprajzos szakmai körökben sem igazán közismertek, mára már felbecsülhetetlen értékű dokumentumoknak számítanak a harmincas évek népéletéről.

 

2019. október 17.

Neti Sanyi  - Fodor Sámuel „Neti”  (Új Régi Hang)

Meghívott vendég: Salamon Bea népzenész

Fodor Sándor „Neti” Kalotaszeg egyik legjelentősebb prímása, 1922. április 2-án született a Kolozs megyei Gyaluban, cigányzenész családban. Kisgyerekként kezdte a hegedűtanulást… előbb az apja, majd id. Varga Ferenc „Csipás” tanította saját fiával együtt. Sanyi bácsi pontosan 15 éve, 2004. október 20-án halt meg.

„Csak nem tudják ezt muzsikálni, csak én, senki a világon…Me’ azok, akik muzsikálták, azok kihaltak.” (Fodor Sándor Netti)

Vetítésünk tisztelgés emléke előtt.

 

2019. október 31.

Megyek az utcán lefelé  -   Szántó Ferenc  (Új Régi Hang)

Meghívott vendég: Vizeli Balázs népzenész

A film Szántó Ferenc erdélyi, magyarbecei magyar paraszt- és pásztor emberről szól, aki kiválóan furulyázott, hegedült, táncolt és énekelt.  Az ének és a zene szeretete a családban az élet természetes velejárója volt, Szántó Ferenc szülei is jó énekesek voltak. 12 évesen hegedülni és furulyázni tanult, aztán 2 testvérével egy családi zenekart alapítottak. A hegedülést Kulcsár Ferenc magyarbecei embertől, a furulyázást Mojla István, cigányprímástól tanulta. A „Szántó együttes” a falu megbecsülését is kivívta, így gyakran hívták a környéken bálokba, konfirmálásokba, lakodalmakba zenélni. Hatalmas zenei repertoárral rendelkezett, maximálisan kiszolgálta a mulatni, táncolni vágyó közönséget.

 

 2019. november 14.

„…Hogy hasznára lehessek…” Andrásfalvy Bertalan portré

Bevezető szöveg: Sztanó Hédi filmrendező

Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas magyar néprajzkutató, egyetemi tanár 2019 november 17-én lesz 88 éves. Filmklubunk keretében a születésnapja előtt néhány nappal, tiszteletére vetítjük a Csorba Judit Dorottya és Dénes Zoltán által róla készített portréfilmet.

 

2019. november 28.

„… Magyarország szélin …” - Jánó Anna (Új Régi Hang)

Meghívott vendég: Sebestyén Márta népdalénekes

„… Demeter Antalné Jánó Anna élete nemigen különbözött a többi csángó asszonyétól. 1926- ban született a Bákó megyei Gerlén községben. Ősei – sok más családhoz hasonlóan – a Székelyföldről vándoroltak ki Moldvába, valószínűleg a 18. században .… A Magyar népzene hanglemezsorozat első albumának elején szólal meg, mely 1967-ben jelent meg, és azóta is gyakran, szívesen idézik a rádióban és egyéb zenei előadások keretében. Az énekes személye azonban a hallgatóság számára sokáig ismeretlen maradt, hiszen neve hiányzik a lemezről. Akkoriban, az 1960-as években ugyanis a határon túli énekesek adatait – a román hatóságok zaklatásait elkerülendő – nyilvános kiadványban nem volt tanácsos feltüntetni. Mint kiváló nótafát, Kallós Zoltán fedezte fel, és sok dalát vette magnetofonra az 1960-as években. Repertoárjának talán legszebb darabjai a balladák, melyeket általában régi ereszkedő pentaton dallamokra énekelt, és melyek hossza olykor az ötven versszakot is eléri.” (Paksa Katalin, 2014)

 

2019. december 12.

Pista bácsi, dudáljon kend!   -  Pál István (Új Régi Hang)    

Meghívott vendég: Juhász Zoltán népzenész

Pál István kétbodonyi születésű, nógrádi pásztorember az idén lenne 100 éves. Egész életében egyetlen dolog éltette: hogy minél teljesebben átadhassa zenei örökségét. Ebben is az apai példát - általánosabban a pásztorősök példáját – követte: azt a szemléletet, mely szerint a tudással az átadás kötelezettsége is együtt jár.

„Megmaradtam műemléknek” - szokta volt mondani. Követői, tanítványai szerint inkább úgy maradt meg, mint a tanúhegyek, őrizve az egykori „tudós pásztorok” tudását.

 

2020. január 9.

Rabja vagyok az életnek   -   Maneszes Márton (Új Régi Hang)

Bevezető előadás: dr. Árendás Péter népzenekutató

Maneszes Márton 1939-ben született Erdélyben, a mezőségi Magyarszováton. Amolyan falusi polihisztornak számított: földet művelt, borbélykodott, fúrt-faragott, kántorkodott és hegedült. Először magának, aztán már mások mulatságára is. A Caucescu-rezsimben két évre eltiltották még attól is, hogy kezébe vegye a hangszerét. Ha hegedült volna letartóztatják. A rendszerváltás után enyhült a helyzet, többször járt Magyarországon, számos felvételt készítettek játékáról, táborokba hívták tanítani. Játékának érdekesség, hogy minden hangot külön „kiszínez”. Állítása szerint „a hegedűjáték olyan, mint a szépen felöltözött leány”.

 

2020. január 23.

A szászcsávási banda   -   Jámbor István és zenekara

Bevezető előadás: Major Levente népzenész

A szászcsávási cigányzenészek több nemzedékre visszamenően a környék híres muzsikusai. A faluban ma is több zenekarra való zenész él, repertoárjuk rendkívül széles. Ennek egyik oka, hogy magyaroknak, románoknak, cigányoknak egyaránt muzsikálnak. Legnagyobb érdemük az, hogy azt a hagyományos erdélyi vonós tánczenét játsszák, ami egykor még Erdély-szerte virágzott. A zenekar tagjai rendszeresen és folyamatosan zenélnek: szinte minden hétvégén lakodalom, közben egy-egy alkalmi muzsikálás, ha másért nem, hát saját örömükre.

2020. február 13.

Raffay Anna: Busójáráskor, Fila Zsófi: Pokládé/Átváltozás (Randomblokk)

Meghívott vendég: Csorba Judit Dorottya néprajzkutató, filmrendező

Szoboszlainé Raffay Anna néprajzkutató, néprajzi filmes a háború utáni értelmiségi nemzedék egyik fontos szereplője, elhivatott „kultúrmunkása” volt, aki lelkesen részt vett az amatőr művészeti mozgalomban.

Fiatalkorában Szőts István Kossuth-díjas filmrendezővel dolgozott, akivel az 50-es években a Népművészeti Intézet munkatársaiként különböző népszokásokat megörökítő filmeket készítettek együtt. Raffay Anna nagy szakmai tudásának, különleges pedagógiai érzékének és személyisége kisugárzásának köszönhetően fiatalok generációi sajátították el a filmkészítés fortélyait, érezték át a néprajzi gyűjtőmunka szépségét.

 

 2020. február 27.

A XX. századi sámán (Molnár István portré)

Meghívott vendég: Hargitai Zsuzsa „Luci” táncművész és Galambos Tibor, a film producere

Molnár István (Kolozsvár, 1908. szept. 17. – Bp., 1987. jún. 3.): koreográfus, néptánckutató, érdemes művész, kiváló művész, posztumusz Kossuth-díjas (1990).

Az 1940-es évek első felében néptáncot tanított a KALOT népfőiskoláin, valamint Budapesten a Szent Imre Kollégiumban és a Parasztszövetségben is. 1946-tól már kizárólag néptáncosként lépett fel. 1946 és 1949 között a Csokonai együttes és a Ruggyantaárugyár táncegyüttesének volt a vezetője. Molnár-technika néven dolgozta ki saját táncosképző rendszerét. 1947-ben jelent meg könyve Magyar tánchagyományok címmel. 1949-ben azonban visszavonulni kényszerült, mivel nemkívánatosnak minősítették.[1] 1951-ben rehabilitálták, a SZOT Művészegyüttesének művészeti vezetője lett. 1955-től 1956-ig a Honvéd Művészegyüttes koreográfusa volt. 1956-tól 1971-ig volt a Budapest Táncegyüttes művészeti vezetője és koreográfusa. 1971-ben vonult nyugdíjba. XX. századi sámán - Molnár István táncművész, koreográfus címmel dokumentumfilm készült munkásságáról 2000-ben.                                        

 

2020. március 12. 

Katonadalok (Élő népzene) 

Bevezető előadás: dr. Árendás Péter népzenekutató, Hetényi Milán népdalénekes

A katonadalok, katonanóták népi líránk ideiglenes és kényszerű foglalkozáshoz, a katonáskodáshoz kötött nagy csoportját alkotják és a besorozott, tényleges és leszerelt katonák életéről, érzelmeiről szólnak. A vitézi ének leszármazottjai és a történeti énekek eszmei-műfaji rokonai. Az 1715–1945 között felállított állandó hadseres hadi tárgyú lírai dalai tartoznak ide, melyeket az idegen érdekek szolgálatába kényszerített közlegények énekeltek. Átmenetileg, különösen háború idején, a társadalom szélesebb körében is ismertek voltak és máig megtalálhatók a hagyományőrző vidékek dalkészletében. Március 15-e alkalmából Huszárnóták, katonadalok címmel a Duna TV-nek készített, 26 perces filmünket vetítjük le, melyben a Fonó zenekar, Hetényi Milán közreműködésével és válogatásában, archív filmek segítségével szólaltatjuk meg két évszázad legszebb katonanótáit.

 

2020. március 26.

Balladák filmje – Kallós Zoltán nyomában 1. rész

A dokumentumfilmet készítő rendező-operatőr Gulyás testvérek Kallós Zoltán erdélyi népzenekutatót kísérték el azokba a falvakba, ahova korábban néprajzi gyűjtőútjai vezettek. A filmből megismerhetjük azokat az „adatközlő nótafákat”, akiknek dalai az 1974- ben kiadott Balladák könyvében jelentek meg. A film érdekességét és színességét Kallós Zoltán személyisége és a szereplőkkel rögzített sajátos élethelyzetek, gyűjtési szituációk adják.                    

Meghívott vendég: Németh István

 

2020. április 9.

Két feltámadás

A zenés-táncos dokumentumfilm a kalotaszegi Magyarvalkó magyar, és a máramarosi Sugatag faluk húsvéti szokásait dolgozta fel sajátos, lírai szerkesztésű megközelítésben. A film elkészítésének ötletadója és közvetett szereplője Korniss Péter Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas fotográfus.

Meghívott vendég: Korniss Péter fotóművész, Dénes Zoltán operatőr

 

2020. április 23.

Georges Höllering: Hortobágy

Bevezető előadás: Tóth János néprajzkutató

Április 24-ét Európa nagy részében a tavasz kezdeteként tartották számon. A rómaiak e napon ünnepelték a Paliliá-t, amikor a pásztorok kiseperték az istállókat; meghintették vízbe mártott babérágakkal, és a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat s jószágukat. Ez a nap, Szent György napja, az állatok első kihajtásának napja, amikor az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát hiedelmekkel és szokásokkal igyekeztek biztosítani. Tematikusan ide kapcsolódik az a filmritkaság, melyet a közelgő je1es nap alkalmából vetítünk és melyet 1933-35 között forgattak a Hortobágyon.

 

2020. május 14.

Járd ki Zsiga!   -   Karsai Zsigmond (Új Régi Hang)

Meghívott vendég: Sebő Ferenc népzenekutató

„…Karsai Zsiga bácsit Erdélyből sodorta át a háború Magyarországra és itt lett belőle festőművész. Pécelen lakott feleségével, a hűséges Mária nénivel az Isaszegi út utolsó előtti házában. A Népművészet mestere díj büszke tulajdonosaként arról is elhíresült, hogy dél-erdélyi szülőfalujának, Lőrincrévének énekeit, táncait híven megőrizte, ápolta és továbbadta. Házában egymásnak adták az ajtót a népzenekutatók Molnár Istvántól Vargyas Lajoson, Martin Györgyön át Kiss Lajosig. Fáradhatatlanul mondta tollba, magnóra a tudományát, és tanította a mindenkori ifjúságot. A hagyományőrző népművészeti találkozók elmaradhatatlan résztvevője volt énekével, táncával…” (Sebő Ferenc, 2013)

 

2020. május 28. 

Kovács- Sztanó: Jeles napok sorozat- Pünkösd

Dénes Zoltán: Pünkösdi búcsú Csíksomlyón (Pünkösd, május 31.)

Meghívott vendég: Dénes Zoltán operatőr, rendező

Amikor a Római Birodalom romjain Európa kereszténnyé lett, új népei kialakították életformájukat, az egyház az ősi hagyományokat igyekezett keresztény tartalommal megtölteni. Így kapcsolódott a tavaszünnep szokásköre pünkösd ünnepéhez, amelyet a Szentlélek eljövetelének szentel az egyház. Változó ünnep ez is, húsvét után számított ötvenedik napra, a május 10-e és június 13-a közötti időszakra esik. Pünkösd a tavasz megújulása, ilyenkor a szent helyeket és a házakat zöld ággal, fűzzel, bodzával díszítik, hogy ezzel elűzzék az ártó és gonosz szellemeket. A moldvai csángók pünkösd hajnali „napbanézése” a csíksomlyói zarándoklat hagyományos szokásrendjébe illeszkedő rítus. Hitük szerint a Kis-Somlyó hegyének keleti lejtőjén pünkösd hajnalban a napban látható a galamb formájában felrepülő Szentlélek, Jézus és Szűz Mária alakja.


Renderelési idő: 0.036412000656128 másodperc.