Kérjük, forgassa el az eszközt
vagy váltson teljes képernyőre böngészőjében,
majd frissítse az oldalt!

Hírek

Magyar hagyomány hírei

Kisasszony napja

Kisasszony, olykor Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének emléknapja. Már a XI. században számontartott ünnepünk, amelynek a középkorban vigíliája és nyolcada is volt.

Mária születésének gazdag apokrif hagyományai vannak, amelyek főleg a Legenda Aurea és a Stellarium révén kódexirodalmunkba is belekerültek (Teleki-, Horváth-, Tihanyi-, Debreczeni-, Érdy-kódex).

A Teleki-kódex Anna-legendája elmondja, hogy Szent Annának elkövetkezvén az órája, a hétnek néminemű keddin szüle. Egészségben szülé az igaz Dávidnak királyi plántáját, ez világnak előtte választott leányt, az édes Szűz Máriát. Miképpen az angyaltul megtanítottak valának, mert ő vala ez világnak jövendő megvilágosojtója és asszonya és tengörnek csillaga.

Következő, Balassa-strófára szedett énekünk egyaránt idézi az Énekek énekének és a magyar rokokónak világát:

Ma született e világra

Egy ékes kisasszonyság,

Kinek kebléből bimbódzik

Fölséges nagy uraság.

Fellegek és az egek közt

Ma tartatik vigasság,

Az angyalok énekelnek,

Zengenek a muzsikák.

Szent Dávidnak sok húrját

Bár egyenként verhetném,

Szűzanyám kis pólyácskáját

Én azzal tisztelhetném,

Kissszonynak, Máriának

Versét énekelhetném,

Bölcsőcskéjét vigadozva

Örömmel rengethetném.

Kisasszony napja

A „kisasszony” a magyar népi hitvilágban rendszerint kísérteties lény, népmeséinkben ő az elvarázsolt tündér- vagy királykisasszony (fekete kisasszony, veres kisasszony). Valószínűleg ősvallásunk egyik természetfeletti nőalakját nevezték így. Boldogasszony és Kisasszony mint anya és leánya, vagy ugyanannak a női szellemnek idősebb és fiatalabb énje, felismerhető az obi-ugor mitológia földanya–esthajnalcsillag-úrnő kettősében. Európai párhuzamuknak Démétér és a Koré (Perszephoné), a Gabonaanya és Gabonaleány tekinthető. Erre több jel is utal. Először is, míg Nagyboldogasszony az aratás záróünnepe, Kisasszony a vetés előkészületeire ad jelt. A két ünnep időpontja és elnevezése egyaránt a gabona földi létének határait jelzi, és bevallottan azonosítja Máriát a gabona istennőjével (búzaaratás = Mária halála, búza vetése = Mária születése). Másodszor, Perszephoné esetében láttuk, hogy a mag földbe kerülése és a föld téli kopársága ölt képet a „Leány” alvilágra szállásában. Míg a vetés és a leányság közti összefüggés a keresztény képzetben, Kisasszonyunk születésnapjában él tovább, az alvilágra szálló leányistennő alakja inkább a hiedelmi „kisasszonyokban” maradt fenn: a tündérmesék jó részében éppen e „kisasszonyok” alvilágba rablása indítja a cselekményt (megfeleltethetően az évkör eme pontjával), és szerzett „verességük, feketeségük” (az őszi lombok, a kopár téli föld színe) alvilági tartózkodásuk következménye.

Mint arról már korábban szó esett, Nagyboldogasszonyban eredetileg Szent Annát, Szűz Mária Kisasszony „legendás” édesanyját tisztelték elődeink. Ez – a fentebb írtakat is figyelembe véve – Mária születésének emléknapját egy másik nevezetes nappal, Mária fogantatásának december 8-i ünnepével kapcsolja össze (l. Szeplőtelen fogantatás c. alatt), ami további magyarázattal szolgál a Napba öltözött asszony középkorban keletkezett kultuszára és ábrázolásaira, valamint a már szintén említett gyöngyöspatai Jesse fája-oltár képi üzeneteire. Az oltárfa koronájának öblében látható ovális kép Mária születését ábrázolja, magát a templomot is „Kisasszonynak” szentelték, búcsúnapja szeptember 8.

Boldogasszony és Kisasszony mellett fennmaradt még egy hiedelmi nőalak is a magyar néphitben: a „szépasszony”. Ez az ambivalens természetű női szellem lehetett ősvallásunk istennőtriászának harmadik tagja, aki a szűz és az anyaistennő (a Kisasszony és Boldogasszony) mellett a nimfa (hűtlen-hű szerető) „személyét” képviselte háromságukban.

Üdvöz-légy gyenge Oltoványocska,

Szépen illatozó Virágocska,

Néked mérges bogaracska

Nem árt, nöj kedvessen szép ágacska.

Ezerszer, s' meg ezerszer üdvözlek;

Oh MARIA, víg szivel dicsirlek!

Nevelkedgyél bünösöknek,

S' minden te benned bizó hiveknek.

Mária szépsége

Nagyszombati-kódex

Mikoron én tégödet tekéntlek, asszonyom Szűz Mária, tehát a' tetszik, hogyha én a mennyországot és az eget az ű fényös szép csillagival egyben nézném. És az láttatik énneköm, hogyha az Paradicsomnak gyenyerűséges, édes lakodalmában lakoznám. Sőt még annak fölötte ennen magamat elfelejtem a te nagy, megvélhetetlen dicsőségeden elámulván. És nagy és felszóval csak ezt kiálthatom:

– Oh örök Istennek gazdaságos bőségének, magasságos bölcsességének mélységes tudománya! Mely igen nagy örvendező szívvel vigadoza, mikoron ez nemes teremtött állatot ily nagy tökéletességgel megékösejtéd, és ide ez világnak örömére szerzéd. Oh szűzlő szép szemek, csillagzó fényességgel csillagozván! Oh rózsalevél-piros tündeklő szép orcák! Oh aranyszínnel fénylő szép sár hajak! Oh mézi édességgel folyó, avagy édeslő szép ajakak, Istenfia gyakorlatos csókolgatásával megistenesőltek!…

Az ű gyümölcsök miatt hasonlattatnak ez két emlőid a liliom között játszadozó kecske-ollócskához! Mert ím ezt látjuk, hogy mennynek és földnek szerzője és teremtője az eget, avagy mennyet, nappal, holddal és az fényes csillagokkal megékesítette és ez világi éltető állatokat, avagy ez világnak színét megdíszesítötte nemes élő állatokkal, és az eget egyben szárnyalkodó madarakkal, az liget-erdőket szép zöld levelekkel, és a mezőket és réteket a mosolygó, avagy gyönyörködő szép verágokkal. De maga mindezeknek fölötte, bódog szíz anya Mária, a te drágalátos, szentségös testödet megékösítette.

 

Kósa Benedek: Kisasszony napja

(részlet)

Születtetett pedig Mária éppen abban az esztendőben, melyben Heródes az jeruzsálemi templomot újította, kétségkívül isteni sugallásbul azért, hogy ezen frigy szekrényét, Máriát ezen templom illendően fogadja. Születtetett Mária szeptember avagy is Kisasszony havának 8-dik napján, mely napon üdővel azután Jeruzsálem városa Vespasianus által lerontatott, nyilván azon titoknak bételjesítésére, hogy már születtetett az Istennek kedves városa, melyet Jeruzsálem példázott, Mária. Születtetett hajnalba, mert Damian Szent Péter bizonsága szerint: Nativitas Virginis totius humanae salutis extitit exordum; Mária születése lőn kezdete és hajnala az egész emberi nemzet üdvösségének. Amint amaz híres Clavius, az egek forgásinak vizsgálója észben vette, születtetett Mária kedden, mely nap reggel az Mars planétája uralkodik, mert Mária: Terribilis ut castrorum acies ordinata; rettenetes, mint a tábor seregének elrendelése. És hogy hosszas ne legyek, Szent Efrem bizonysága szerint, születtetett Mária Jeruzsálemben; Damianus Szent Péter tanítása szerint az úgynevezett Nyáj Kapuja mellett, nem messze a Betszaida tójátul, ahol Szent János evangélistának ötödik része szerint sok terhes nyavalyában lévők, sánták, poklosok, inaszakadtak és megszáradtak várták az angyal által okozandó víz mozdulását, hogy tudnia illik, ezáltal tudtunkra adattasson, hogy Mária az egek kapuja, kegyelem tengere, betegek gyógyítója, nyomorultak vigasztalója.

Mikszáth Kálmán: A gózoni Szűz Mária

(részlet)

Azért lett olyan népszerű a keresztény vallás is, mert egy szép szőke asszony van az istenek közt. Az ő szelíd, égi arca segített meghódítani az emberiséget. S ábrándos, álmodozó embereknek, kik hisznek benne, ő jelenik meg a legtöbbször. Kutak fenekéről jön, a Bágy hullámaiból kel ki, vagy az erdő titokzatos homályában mutatja meg magát azoknak, akik jók, akiket megszeretett.

Látta már a néhai Préda János is, azonképpen Szűcs Gergelyné, nemkülönben Sánta-Nagy Mihálynak az apja, de meg azelőtt is kell, hogy megjelent légyen az elődöknek, mert nem hiába építették a gózoni gesztenyeerdőben a kilenc kápolnát a kálváriával.

Már ami a bágyiakat illeti, azokból csupán Gughi Pannának adatott meg, hogy Mária megjelenik előtte, s elbeszélget vele a szent kútnál, valahányszor búcsú van, mert ő a legjámborabb a hívek közt, s oly szép, ájtatos hangon énekli a zsoltárokat, hogy az előéneklő Mindég Jancsi, ki a koszorús Krisztust viszi, nem győzi mondogatni: „Ez aztán hang, a kántoré otthon, az semmi.”


Renderelési idő: 0.028101205825806 másodperc.