Kérjük, forgassa el az eszközt
vagy váltson teljes képernyőre böngészőjében,
majd frissítse az oldalt!

Hírek

Magyar hagyomány hírei

MI AZ IGAZSÁG?

Az igazság ugyanis az az állandó és örökkétartó akarat, a mely mindenkinek a maga jogát megadja. Még pedig nem mindenkor a cselekedetekre, hanem az indulatra nézve is. Mert az igazság a léleknek állapotja és az elmének indulatja, melynek alapján valakit igazságosnak mondunk; mikor tudniillik kedvezés és személyválogatás nélkül tartja, a mennyiben rajta áll, akárkinek a maga jogát megadni.


1. § Az igazság továbbá az a jó tulajdonság, a mely mindenkinek megadja méltóságát; Istennek: a vallásos tiszteletet; szülőknek: az engedelmességet; előkelőbbeknek: a megbecsülést; hasonlóknak: az egyetértést; alábbállóknak: a fenyítést; önmagának: a szeplőtlenséget; szegényeknek és nyomorultaknak: a segítő könyörületességet.


2. § Az igazság másképen ismét a léleknek az a tulajdonsága, a mely (a közönséges jónak megoltalmazásával) kinek-kinek megadja méltóságát. És ekkép a léleknek az a megfelelő állapotja, a mely minden egyes ügyet helyesen ítél meg. Mert, Szent Gergely bizonyságtétele szerint, az emberi dolgokban a legfőbb jó: az igazságnak gyakorlása és mindenki jogának megvédelmezése. Mert a hol igazság van: ott minden egyéb erénynek egysége van. Mert, (a mint Hieronymus mondja) az erényeknek minden nemét az igazság egy neve foglalja magában. Bizonyítja ezt Hesiodusnak eme versecskéje is: "Justitia in sese virtutes continet omnes". Mely legdicsőbb erény a halandók szemeit olyan fényben ragyogtatja, milyenben Aristoteles állítása szerint sem az est-, sem a hajnalcsillag nem tündöklik.


3. § Az igazság pedig kétféle; tudniillik: természeti és törvényi. A természeti az az állandó és örökkétartó akarat, a mely, (a mint előbb mondám) mindenkinek a maga jogát megadja. És e nélkül senkié sem lehet Istennek országa. Törvényinek pedig mondjuk a törvényt, mely gyakran változik, mely nélkül sem nemzetek, sem országok sokáig fönn nem állhatnak. Innen azt is, hogy valami igazságos, kétféleképen értjük: egyszer magánál a dolog természeténél fogva, a mit természeti jognak mondunk; máskor az emberek közt létesült valamely megállapodásnál fogva, a mit tételes jognak nevezünk.

WERBŐCZY ISTVÁN: TRIPARTITUM


Renderelési idő: 0.029354810714722 másodperc.